2015. június 8., hétfő

Amit a Könyvhétről elmondanék

Mivel a májusi zárás most elmarad (nem történt semmi említésre méltó), úgy döntöttem rittyentek egy gyors Könyvhetes beszámolót.

Ami azt illeti alig merem bevallani, de majdnem elfelejtettem a Könyvhetet, a "messze van még az"-ból egy pillanat alatt "te jó ég, ez ezen a héten lesz?" lett. Egy másodpercig még az is megfordult a fejemben, hogy egyáltalán nem megyek, mert különösebben nem érdekelt semmi az új Gaiman könyvet leszámítva. De hát a Könyvhét az mégiscsak Könyvhét, egyszer van egy évben meg kell becsülni.
Aztán szerdán megint kétségessé vált a menetelem, mert olyan ügyesen rúgtam bele az íróasztalfiókba, hogy lesántultam. (Soha ne rúgjatok bele semmilyen íróasztalfiókba, még akkor se ha siettek és beleakadt a táskátok - különösen akkor ne! Mert egyszer csak azt veszitek észre, hogy szépen bedagadt a lábfejetek, és alig bírtok ráállni a lábatokra.) Másnapra szerencsére elmúlt, bár még egy kicsit dagadt, de csak akkor fáj, ha hozzá érek.
Tehát végül mégis tiszteletemet tettem ezen jeles eseményen.